Nagyon ritkán írok ennyire személyes bejegyzést, most mégis kivételt teszek, mert a téma, amit hoztam Neked, egyfelől alapeleme az üzleti sikernek, másfelől kapcsolódik egy múlt heti nagyon kellemes, személyes élményemhez.
Ma erről írok Neked.
A múlt hét végén ritka kellemes idő volt, ezért ügy döntöttünk, hogy a Balcsiban való pancsolás helyett egy családi bicajozást rendezünk.
Felpakoltuk a bringákat a kocsi tetejére - tudom… tudom.. egy vérbeli bringás nem így bicajozik, de várd ki a végét! … - és elautóztunk a kedvenc bringás helyünkre, a Váci Duna partra.
Onnan Sződliget felé vettük az irányt.
De a történet nem itt kezdődik ám....
...hanem ott, hogy tavaly májusban kint voltunk a Hungaroringen. A Renault rendezvényén, ahol az akkor három és fél éves nagyfiam, Bende találkozott Talmával és ráülhetett Talma kismotorjaira.
Egyből szerelembe esett, és elhatározta, hogy Ő is úgy fog motorozni, mint a Talma. A következő hétvégén kimentünk a Talma Ringre, ahol a hozzá hasonló kis manókat tanítják meg motorozni.
Talma papájával találkoztunk ott kint, a pályán, aki mondta, hogy csak akkor ülhet fel a kismotorra egyedül, ha már biztonságosan tud kétkerekűvel biciklizni.
Talma apukája ettől függetlenül azért megengedte, hogy próbaképpen menjen a férjemmel pár kört a pályán, hadd vegye át a fílinget. No persze, a gyermek át is vette :-) és onnantól kezdve azonnal meg akart tanulni biciklizni ÉS motorozni.
Amint hazajöttünk a pályáról az első dolga az volt, hogy a férjemmel leszereltette a bringájáról a pótkerekeket és azonnal nekilátott a tanulásnak.
Szombaton kora délután kezdte és vasárnap kora este már egyedül ment a bringával jó 10-15 métert. És közben persze megszámlálhatatlanul sokat esett, kacskaringózott és ügyetlenkedett. De nem adta fel addig, amíg a kerítésünk egyik végétől a másikig el nem tudott menni egyedül.
Egy évvel később pedig már 10-15 kilométert is leteker egyhuzamban.
Kíváncsi vagy, mi a titka?
Nincs benne semmi ördöngösség, annyira egyszerű és kézenfekvő, hogy ha egy három és fél éves gyerkőc megcsinálta, Te sem lőhetsz nagyon mellé.
Íme!
#1. törvény: Mindig legyen egy konkrét cél a szemed előtt!
Ha nincs célod, sosem fogod megtudni, megérkeztél-e! A célkitűzés hogyanjairól számos forrásból tájékozódhatsz. Én leginkább egy kedves, régi barátom, egykori szomszédom, Manhertz Józsi oldalát ajánlom figyelmedbe a www.manhertz.com -on. Van egy klassz, ingyenes célkitűző tanfolyama, amit szerintem érdemes megismerni. Ha érdekel, itt tudsz beiratkozni: http://manhertz.com/celkituzes/ingyenes_celkituzo_tanfolyam.htm
#2. törvény: Ne halogass, kezdd el azonnal!
Tudod hol vérzik el a legtöbb ember a megvalósítás folyamatában? A legelején! Amikor el kellene indulni.
-
Ma még elnyalok egy fagyit, de holnap becsszóra kezdem a fogyókúrát.
-
Ma utoljára megnézem az esti filmet, de holnaptól ígérem, minden este tanulok egy órát.
-
Majd akkor veszem meg ezt és ezt a tananyagot, ha jobban megy az üzlet…
Ismerős?
Tudod kik a legnagyobb ellenségeid ebben a szakaszban? A „majd akkor, ha”-k, a „de”-k. A feltételes módok. Mostantól kezdve írd fel magadnak hatalmas piros betűkkel egy papírra, és tedd ki a szemed elé, ahol mindig látod:
A dolgok elkezdéséhez a legjobb pillanat a
MOST!
Minél tovább vársz, annál később érsz el a célhoz! Aztán már nem is biztos, hogy el akarsz indulni. Vagy ami még rosszabb, már nem lesz rá lehetőséged!
#3. törvény: Ne add fel a kezdeti kudarcoknál!
Ó, hogy nem sikerül elsőre? És akkor mi van?
Láttál már totyogó babát, aki az első lépések megtételekor a popsijára huppan? Emlékszel arra, mit csinál? Igen. Megpróbálja újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Ha kell, akár ezerszer.
Mert járni AKAR.
Képzeld, mi lenne, ha az első fenékre esésnél feladná!
Ugye nem akarsz akaratból és kitartásból gyengébb lenni, mint egy pár hónapos baba?
Gondolj csak bele, mit tanulnál abból, ha mindig minden elsőre sikerülne. Nagyjából azt, hogy az élet egy habostorta. Pedig az élet minden, csak NEM habostorta!
Egy kedves tanácsadó társamtól hallottam azt a mondatot, hogy „Bénázz büszkén!”. BB.
Szeretettel adom Neked tovább, bátran írd ki ezt is a papírodra, és cselekedj ennek megfelelően!
#4. törvény: Ne hagyd abba, ami már megy. Folytasd!
Személyes tapasztalat: Pár hete, az Assur Viszonteladói Napon, ahol meghívott előadó voltam, lesújtó tapasztalatot szereztem. No nem a konferenciáról, hanem magammal kapcsolatban.
Nem tudom, meséltem-e már, hogy imádom a nyelveket. Fénykoromban öt nyelven beszéltem folyékonyan. Angolul, németül és olaszul üzleti szinten is boldogultam, horvátul és spanyolul pedig simán elbeszélgettem bárkivel.
Egy időben bújtam a nyelvkönyveket, faltam a távoktató leckéket, intenzív nyelvkurzusokra jártam. Angolul, olaszul és spanyolul önerőből, egyedül tanultam meg, a németet intenzív kurzuson sajátítottam el, a (szerb)horvát pedig az iskolában volt a kedvenc tárgyam. Szóval motivációból nem volt hiány.
Aztán megszülettek a csemetéim, a külföldi utak és kalandozások egyre inkább háttérbe szorultak, így egyre kevesebbet beszéltem az általam annyira kedvelt nyelveken. Miközben úgy tudtam, hogy én továbbra is TUDOK ezeken a nyelveken.
Az Assur Viszonteladói Napon viszont kiderült:
A „Tudok.” és az „Úgy tudom, hogy tudok.” között hatalmas a különbség.
Volt ugyanis a rendezvényen két külföldről érkezett kolléga. Mindketten olaszok. Az egyikük azonban Németországban lakik és az olasz mellett németül beszél. A másikuk Belgiumban él, és az olasz mellett angolul beszél.
Na gondoltam, itt a remek alkalom, hogy megcsillogtassam a német és az olasz tudásom. :-) Az előadásom után ezt azonnal meg is próbáltam.
Persze nagy mosolygás lett a dologból, mert bár értettem minden szót, a válaszokkal már hadilábon álltam. Valahogy a szavak és kifejezések nem úgy jöttek a nyelvemre, mint pár évvel ezelőtt...
Úgyhogy maradtunk az angolnál, amit még ma is napi szinten használok, ezért TÉNYLEG jól beszélem.
Szóval írd csak fel Te is a papírodra ezt az egyenletet:
Úgy tudom, hogy tudok |
Tényleg tudok |
Tényleg tudni pedig csak akkor fogsz, ha szinten tartod a tudásod. Ha rendszeresen gyakorolsz. Ha rendszeresen használod azokat a képességeidet, amiket már elsajátítottál. Ellenkező esetben csak hinni fogod azt, hogy tudsz.
#5. törvény: Tűzz ki újabb célt magad elé!
Na és mit tegyél akkor, ha elérted a célodat? Semmiképp se dőlj hátra, mert akkor előfordulhat, hogy belekerülsz abba a halogatós körforgásba, amiről a cikk elején írtam.
Persze tudom, hogy van, akinek kell egy kis pihenő a nagy hajtás után. Viszont a pihenőidőnek is érdemes keretet szabni, határidőt adni. És utána úja munkára fel!
+1 Jutalmazd meg magad!
És persze a legjobb dolgot a végére hagytam... Ha valamit sikerül elérned (akár csak egy apró kicsi dolgot), mindig ünnepeld meg magad. Nem kell egyből gyertyafényes vacsorára gondolni – habár van olyan eredmény, amibe ez is simán belefér.
A jutalom lehet egy meghosszabbított hétvége, egy tábla csoki, egy koktél, egy könyv, amire már rég óta vágysz… Mindegy, hogy mi, csak tudj neki őszintén örülni.
Nálunk például az a szokás, hogy a férjemmel az új termékeinket egy pohár pezsgővel köszöntjük. Egy sikeres kampány után elmegyünk a kedvenc éttermünkbe. Egy eredményes tréning időszakot pedig egy családi hosszú hétvégével ünneplünk meg egy olyan helyen, ahol már rég jártunk.
Nézd meg ezt a négy és fél éves kiskrapekot a bejegyzés alatti videón!
Ő mind az 5+1 fenti pontot sikerrel teljesítette:
Volt egy célja, azonnal belekezdett a megvalósításba, nem adta fel, folyamatosan gyakorolt, vannak új céljai (most már egyedül akar motorozni a Talma Ringen). A jutalmat pedig egyelőre tőlünk kapja a teljesítményéért és kitartásáért.
No és mi újság Veled? :) Mik a Te céljaid?
Ha hasznos volt számodra ez a bejegyzés, kérlek, ne feledd megnyomni a Tetszik, vagy ismertebb nevén a Lájk gombot sem! Köszönöm!
Nagy-nagy gratula Bendének. :) Szuper, nagyon ügyes :)
A cikk pedig ismét kiváló lett. Elmentettem a kedvencek közé, hogy ha netán feladás előtt állok, akkor újra és újra el tudjam olvasni!
Sok puszi!
2012. 07. 19.
Sok sok sok sikert Neked!
Én tudom, mert ismerlek: Ha valaki, akkor TE sosem adod fel! :)
Puszi, Orsi
2012. 07. 19.
1. Én is gratula a Fiadnak (és Szüleinek!:), példa értékű lesz az 5 éves unokámnál, akik 2 hét mulva érkeznek hozzánk Albionba.
2. Most fogtam bele 50 éves fejjel az angol nyelvbe, naponta járok be az Egyetemre, munka mellett - 1 év mulva akarok beszélni és olvasni!
3. A szívemet is megdobogtattad, Nagymaroson laktunk, szerintem ugyanezen (a videóból ugy láttam) bicikli uton kocogtam reggelenként...
Hála. Nagyon összeszedett, jól tagolt blog, mint mindig.
2012. 07. 19.
Egy dolog biztos "Újra meg akarok tanulni biciklizni" ! Átvitt értelemben.
Nagyon köszönöm, hogy ezt a blogot most olvastam. Erre volt szükségem, és elteszem későbbre is mert ez mindig segíteni fog. :)
2012. 07. 20.
Ahogy Nemes Bertalan is írta: "újra meg akarok tanulni biciklizni"! :)
Kis-nagyfiadnak szívből gratulálok, le a kalappal előtte!
2012. 07. 21.
2012. 07. 30.