Ötletből érték - a szellemi alkotások tudatos védelme

2021.09.09. | Szombati Orsolya

5letből érték.

Ezzel címmel került megrendezésre szeptember 9-én a Világgazdaság és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának közös konferenciája, amelyen a Mediaworks Zrt. jóvoltából én is részt vehettem.

Szuper érzés volt másfél év után újra visszakerülni az üzleti élet vérkeringésébe, és újra hozzám hasonló érdeklődésű emberek, cégvezetők, vállalkozók között lenni. Lelkesen és motiváltan vágtam neki az egyébként is csodás, napsütéssel induló csütörtöki napnak.

A konferenciának a Hélia Hotel adott otthont, a létező összes luxussal: kényelmes parkolási lehetőséggel, kifogástalan cateringgel, és hasznos networking lehetőséggel.

Olvasási idő: kb. 8 perc

A napot Szajlai Csaba a Világgazdaság főszerkesztő helyettese nyitotta meg, és konferálta fel  az első előadót: Gulyás Tibort, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkárát.

A vállalkozások számára igenis fontos a szellemi tulajdon védelme

Gulyás Úr előadása zene volt füleimnek. Egy tökéletes áttekintést kaphatunk belőle arról az átszervezésről, melynek célja a szellemi termékek még jobb hasznosulásának kormány szintű támogatása. Az egész országot átszövi az a rendszer, amelyből akár a hozzánk hasonló kis cégek is profitálhatnak: szerteágazó területeken indított támogatások, különféle inkubátor programok,  országos koordinációs segítség a megvalósításhoz. Az ITM egyfajta “innovációs ökoszisztémát” hozott létre, amelynek  célja a hazai KKV-k szellemi tulajdonának védelme és hasznosulásának támogatása.

Az előadás tanulsága számomra  az volt, hogy bizony rengeteg segítő lehetőség áll rendelkezésre, kiváltképp a K+F (kutatás-fejlesztés) jellegű tevékenységek támogatására, csak tudni kell, hol  kell keresni.  És bizony sokkal többen végzünk olyan K+F tevékenységet (IS), amiről nem is gondolnánk, hogy az!

Ráadásul érdemes azt is tudni,  hogy azon vállakozások, amelyek K+F tevékenységet végeznek, 10 millió forintonként 1 millió forint adókedvezményt kapnak.

Házi feladat

Nézz utána Te is, vagy nézess utána az adótanácsadóddal, ügyvédeddel, könyvelőddel, hogy vajon nem végzel-e mégis K+F tevékenységet? (Csak most még nem tudsz róla?) Sokmillió forintos előnnyel járhat!

Erős szellemi tulajdon védelmet mindenkinek!

A második előadó Pomázi Gyula volt, a Szellemi Termékek Nemzeti Hivatalának elnöke. Számomra az egyik legérdekesebb előadás volt az övé. Hiszen magam is olyan know-how mentén dolgozom az Enneagram és az arra  épülő képzésekkel, amit nem csak érdemes, hanem kötelező is védeni! Sőt, a Sales Akadémia maga is védjegyoltalom alatt áll, amelyet már évekkel ezelőtt bejegyeztettem. 

Sokak fejében fordulhat meg az a  kérdés, hogy hogyan lehet hasznosítani (=pénzzé tenni), védeni akár belföldön, akár külföldön a szellemi tulajdont. Pomázi Úr meglátása és a hasznosítás logikája szerint nem magát a szellemi terméket kell értékesíteni, hanem tulajdonrészt a cégben. Mint például tette ezt a Kürtős Kalács és a Debreceni  Kolbász keresztezéséből egy teljesen új terméket megalkotó debreceni cég is, amikor a McDonalds bejelentkezett náluk, hogy belistázná a Mekikbe ezt a terméket. Vagy egy másik lehetőség a szellemi tulajdon átruházására: a licence szerződések köre.

DE!

Az oltalmat nem csak megszerezni kell, hanem megtartani és érvényesíteni is! Ha van például védjegyed, az nem csak a másolás ellen véd. Ugyanis ha azt jogtalanul bitorolják (védjegybitorlás), akkor az sokmillió forintos kártérítési igényre adhat okot! Én például a  konferencia szünetében rágugliztam  a “Sales Akadémia” szóvédjegyemre, és meglepve tapasztaltam, hogy rajtam kívül még többen igyekeznek ezzel a szókapcsolattal érvényesülni. A következő lépés nyilván adja magát…

Hogyan engedjük át a szellei tulajdont?

A harmadik előadó Dr. Molnár István volt, a Danubia IP Kft. képviseletében. A cég alapvetően olyan  tanácsadással foglalkozik, amelyek középpontjában a szellemi tulajdon védelme áll, különféle szerződésekkel (licence, franchise, vállalkozói, munkavállalói, stb…). Szerencsére nekem és cégemnek a kiváló ügyvédi hátteret Dr. Szép Angelika Ügyvédi Irodája biztosítja (lásd korábbi, szerzői jogok és vállalkozási szerződés megsértése miatt indított perek, amelyekről korábban már írtam itt, a blogon).

Azonban az ismét megerősítést nyert bennem, hogy MINDEN vállalkozói és munkavállalói szerződésben különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a szellemi tulajdon, szellemi alkotás, szellemi termék, és know-how védelmére. Hatékony jogorvoslat ugyanis kizárólag akkor érvényesíthető, ha a háttérország is rendben van. Így Neked is azt javaslom, hogy minden szerződésedet ügyvéd készítse el, még akkor is, ha szerinted tök korrekt partnerrel állsz szemben, vagy maximálisan megbízol a másik félben.

Hidd el, a becsületet semmi sem reparálja ki jobban, mint a  pénz. 

Sokmilliós, jogos kártérítéseket tudhatok én is magaménak, csupán "csak" amiatt, hogy a papírok rendben voltak. Például akkor, amikor egy vevőm a könyvemet másolta le, és tüntette fel, majd publikálta sajátjaként ››, vagy amikor egy volt kolléganőm az ügyfeleimet és a know-how-mat lopta el ››.

Tippek és tanácsok ITT, arra az esetre, ha rajtakapnál valakit a szerzői jogaid megsértéséért, vagy a szellemi tulajdonod ellopásáért ››

Egységes Szabadalmi Rendszer

A negyedik előadó Szentpéteri Zsolt volt, az SBGK szabadalmi ügyvivője. Szentpéteri Úr a szellemi termékek egységes EU-s szabályozásáról tartott szakmai előadást. Ez a terület számomra nem volt annyira releváns, így itt csak módjával jegyzeteltem. Az előadás után kialakult beszélgetés azonban érdekes volt számomra. 

Mint megtudtam, egy Egységes Szabadalmi Rendszer (ESZR) kialakítására került sor európai szinten, amelyhez Magyarország ugyan csatlakozott, de még nem ratifikálta az egyezményt. Az ESZR célja, hogy a szabadalom tulajdonosa az eddig megszokott bürokratikus procedúra helyett könnyebben és gyorsabban terjessze ki az egyezményhez csatlakozott országok területén is a szabadalma érvényességét. (Eddig sokan csatlakoztak, kivéve Lengyelország, Spanyolország, illetve a Brexit miatt kivált ebből az Egyesült Királyság). 

A tagországok néhány kivételtől eltekintve már ratifikálták, azaz alá is írták az egyezményt. Kivéve Szlovákiát és Magyarországot. Különböző hatástanulmányok alapján ugyanis elég aggályos, ha Magyarország átengedi egy bírósági per esetén a döntés jogát a központi (EU-s) bíróságra. Ezzel egyrészt elveszi a magyar jogrendszer adta mozgásteret, másrészt pedig sokmillió forintos perköltséget ró egy esetleges szabadalmi per esetén a magyar vállalatokra. A rendezvényen jelen volt a Richter Gedeon képviselője, aki elmondta, hogy ha egy magyar vállalat ellen szabadalmi pert indít egy nemzetközi cég, akkor csak az első irat benyújtásáért (ami akár szólhat arról is, hogy az adott cég a saját meglátása szerint nem is bitorolja a védjegyet) is közel 5 millió forintot kell letenni. (12.000 EUR-t)

És akkor még nincs szó további ügyvédi- vagy  perköltségről. Vagy a legrosszabb esetben, ha mégis megítélnek valamilyen kártérítést, az akár 7-800 millió Ft-os tétel is lehet. Ez még egy Richter Gedeon szintű cégnek is megterhelő, nemhogy egy kkv-nek.

Ha Magyarország aláírja ezt az egyezményt, akkor ezzel ezt a kockázatot ráteszi a magyar vállalkozásokra. Így mindenki bízik benne, hogy ugyan csatlakoztunk, de magát az egyezményt nem fogjuk aláírni.

Tegyük rendbe a fogalmakat!

Az ötödik előadó Kiss János József volt, a Glósz és Társa Kft.-től. Ez a cég pénzügyi tanácsadással, innováció-menedzsmenttel foglalkozik. Kiss Úr előadása azért volt hasznos számomra, mert pontosan definiálta a szellemi alkotás, a szellemi termék, és a szellemi tulajdon első hallásra egymáshoz nagyon hasonló, de valójában mégis nagyon is különböző fogalmait.

Prezentációjából megértettem, hogy bármilyen szellemi produktumot védeni csakis akkor lehet, ha ez a 3 fogalom egyszerre van jelen, egyszerre érvényesül.

A szellemi alkotás egy körültekintő dokumentáció, amelyben minden, teljeskörűen rögzítésre kerül, és amely megfelel az iparjogi, szerzői jogi szabályoknak és üzleti titokként kezelhető.

A szellemi termék az, amelyet az üzlet menetben könyvelni tudunk. Akár úgy hogy a stratégiai eszközünk, amelyet mi használunk tartósan annak érdekében, hogy profitra tegyünk szert VAGY üzleti eszközként tekintünk rá megrendelés alapján állítjuk elő direkt értékesítési céllal. Ennek kritériuma, hogy kompatibilis legyen az üzleti tevékenységgel, vagyonként vagy költségként / ráfordításként elszámolható legyen, és a megtérüléshez szükséges teljes volumen kimutatható legyen. Nagyon sok olyan cég van például, aki nem is gondol arra, hogy a tudás, a szellemi termék érték a cégében, és emiatt ez nem is szerepel a könyvekben (kvázi csökkenti a cégértéket)

Kiss Úr előadásából nekem pl. nagy tanulság volt, hogy nem csak védenem kell (védjeggyel, szabadalommal), de be is kell áraznom azt a szellemi terméket, amely alapja a cégem működésének.

A szellemi tulajdon célja a szellemi alkotásokra vonatkozó speciális jogi háttér megteremtése. Ennek kritériumai a szavatolható tulajdon- vagy rendelkezési jog, az üzleti céloknak megfelelő jogi védelem, valamint a jogérvényesítéshez szükséges feltételek.

Ehhez pedig megint csak egy nagyon jó ügyvédre van szükség.

TEQBALL: a magyar világsiker

A hatodik és egyben utolsó előadó Murányi Gergely volt, a Teqball diplomáciai kapcsolatokért felelős vezetője. Lebilincselő előadásában azt mutatta meg, hogy hogyan lett egy pofonegyszerű ötletből néhány év leforgása alatt egy olyan világmozgalom, amelyhez a világ hírességei: sportolók (Maradona, Beckhem, Neimar, Messi), híres színészek, énekesek (még Justin Bieber is pózolt a Teqball asztal előtt!!), közéleti személyiségek anélkül csatlakoztak volna, hogy pénz kellett volna  fizetni nekik a reklámért.

Egyrészt irigykedve, másrészt hatalmas büszkeséggel hallgattam ezt az előadást. Irigykedve azért, mert az a siker és elkötelezettség, amely mellett az alapítók építették ezt az egész vállalkozást, mozgalmat, irigylésre méltó. Irigylésre méltó az is, hogy milyen tudatosan és körültekintően építkeztek. Irigylésre méltó, hogy nem csupán az asztalt látták a termékben, hanem egyéb lehetőségeket is.

A Teqball ma már nem csupán egy hajlított asztal.

Sportesemények, rendezvények, jótékonysági megmozdulások, klubok, világszinten szaporodó Teqball szövetségek, és az asztalt használó különböző új sportágak (pl. pingpongos teqball, tollasütős tequball, paralimpiás tequball) kialakítása fűződik a nevükhöz. Meghonosították a “teqballozás” szót a szótárban (Akkor is "teqballozunk", ha történetesen ezt nem egy valódi Teqball, hanem valamilyen kopizott/másolt asztalon tesszük). És hamarosan jön a saját ruházati márkájuk és az egyéb kapcsolódó termékkör.

Elképesztő háttérmunkát és körültekintést, elképesztő pénzt, és elképesztő energiát tolták bele abba, hogy magyarként, magyar ötlettel, magyar mentalitással meghódítsák a világot. Ami sikerült is nekik! Ezért hallgattam büszkén az előadást.

Ahhoz azonban, hogy mindez jól funkcionáljon, és megvalósítsák az álmukat, két dolog elengedhetetlen volt: a befektető és a csapat.

A történeten túl azonban volt még egy olyan tanulsága az előadásnak, amit örömmel osztok meg veletek. A bizniszben, és a másolásban/másolók kezelésében hasznos, ha a 3T szabály érvényesül.

TILTOTT

TŰRT

TÁMOGATOTT

A tiltottak a pofátlan másolók, akik csak és kizárólag a saját haszonszerzésük céljából, az eredetihez megszólalásig hasonló módon másolják a termékeinket, tudásunkat, (akár még a marketing anyagainkat is), szándékosan megtévesztve ezzel a vásárlókat. Őket minden lehetséges eszközzel büntetni, irtani kell.

A tűrtek azoknak a köre, akikkel nem tudunk mit csinálni, és nem is igazán kell, mert nem zavarnak sok vizet.  Akikről lerí, hogy az övék csupán silány utánzata az eredetinek. Ami csak olyasi,de mégsem az. Akinek ez is megfelel, lelje örömét benne.

A támogatottak pedig azon másolók köre lehet, akik jóindulatúak és profik, és ügyesen, okosan, "etikusan" másolnak. Így akár alvállalkozóink vagy beszállítóink is lehetnek. De tisztán kell látniuk az utat: hosszú távon vagy mögénk állnak, vagy viselniük  kell a szellemi tulajdonunk megsértéséből adódó jogi és anyagi következményeket. 

Összefoglalva: erről szólt az 5letből Érték konferencia.

A nap tanulságai számomra:

1. Nézz körül alaposan, hátha van olyan pályázat, vagy igénybe vehető forrás, amely segít fejleszteni a cégedet vagy a cégedben lévő szellemi tulajdont!

2. Minden esetben körültekintően járj el! A szellemi tulajdonodat, know-how-dat, márkádat mindig védd meg! És védd erősen! Legyen egy nagyszerű ügyvéded, aki ebben segít Neked!

3. Ne csak védd, hanem tartsd is fenn és szükség esetén érvényesítsd is a megszerzett oltalmat! Ebben is segít majd az ügyvéded.

4. Bátran álmodj nagyot, találj befektetőt és egy jó csapatot!

Remélem, számodra is hasznos volt ez az összefoglaló, és elindított benned is pár értékes godndolatot. Ha kérdeznél, tedd fel bátran kommentben, szívesen válaszolok!

Hozzászólások (2 db)
Pálfiné dr. Ledniczky Mária szerint: Kedves Orsi!

Köszönöm ezt az alapos és jól hasznosítható beszámolót!
Beigazolódott számomra, hogy a szellemialkotásokkal nem jól bántunk főleg a rendszerváltás után, nagy rendetlenség volt az új cégeken belül és a dolgozók sok ötletét a tulajdonosok lenyúlták és saját gazdagodásukra fordították, és a haszont nem osztották vissza.
Örülök, hogy vannak sikeresek! Ugyanakkor az EU szabályozás lépései elkeserítőek a hatalmi arrogancia miatt.
Sok sikert kívánok a további munkádhoz és kisfiad sikeréhez gratulálok:
Mária
2021. 09. 10.
Orsi szerint: Kedves Mária!

Nagyon örülök neked, köszönöm a hozzászólást! Igen, a meglátás kiváló!
A konferencián el is hangzott, és éppen eszembe jutott nekem is, hogy ezt nem írtam bele a cikkbe, hogy az az általános vélekedés a szellemi tulajdonnal kapcsolatban a munkavállaló részéről, amit ő hoz létre a cégnek a cég érdekében, hogy az övé.
(Pedig nem)

A cégtulajdonosok részéről pedig az a hibás feltételezés, hogy nem kell fizetniük a szellemi termék létrehozásáért.
(Pedig igen)

Úgyhogy, én is úgy gondolom, hogy bőven van még olyan lemaradás, amit be kell hoznunk. És természetesen az EU szabályozásnak vannak olyan pozitív oldalai is, amiről nem írtam. Pl. az azért egy pozitívum, hogy a magyar szabadalom tulajdonosának is sokkal egyszerűbb kiterjeszteni a szabadalom érvényességét az EU területére, amennyiben Magyarország aláírja az egyezményt.
Ettől függetlenül én is azt gondolom, hogy az aláírással többet veszíthetünk, mint amennyit nyerhetünk.
2021. 09. 10.
Szólj hozzá Te is!
Szeretnél hozzászólásaid mellé avatar ikont? A gravatar.com segítségével 5 perc alatt elkészítheted.

(ne félj, nem jelenik meg az oldalon)
Megjelenés:
2021. december
Akadálymentesített változat
Betűméret növelés:
Tippek neked!
Exkluzív tartalom
Következő tréningek
Sales blog friss
Facebook rajongók