Interjú: Vámos Robi és a meseszép Táblácska

2013.04.24. | Szombati Orsolya

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de a jeles alkalmakkor (születésnap, névnap, házassági évforduló, satöbb) én mindig gondban vagyok, hogy mivel lepjem meg a szeretteimet, vagy a barátaimat, akikről tudom, szinte már mindenük megvan?!

Egyszer, egy ilyen ajándékvadászat során jött szembe velem a facebook-on a Táblácska, és nem sokkal később, személyesen is volt szerencsém megismerni az alkotót, Vámos Robit, alias Robi Mestert.

Az elmúlt egy évben távolról figyeltem a Táblácska születésének és kiteljesedésének folyamatát.

Onnantól, hogy a közönség elé tárja Robi ezt a vidám, ötletes, valóban egyedi és személyes ajándéklehetőséget, odáig, hogy jelen pillanatban már több, mint tíz és félezer ember rajong Robi és kolléganője, Eszter alkotásaiért.

Idáig tudtam magamban tartani a kérdéseimet, és felkerestem Robit, hogy kicsit kifaggassam, hogy hogyan lett egy darab fából ajándék, az ajándékozásból saját vállalkozás, és az ügyfelek, vásárlók, megajándékozottak számára pedig egy igazán életre szóló:

Megismételhetetlen Élmény :) 

Szombati Orsi személyes Táblácskája: napocskával, pink virágokkal, lelkes Orsival, az ügyféltípusokkal, és az enneagram számaival egytől kilencig

SZO: Robi, vissza tudsz emlékezni, miért lettél vállalkozó?

VR: 10 éven át alkalmazottként dolgoztam – gépészmérnökként. Bár értem el sikereket, nem tudtam kiteljesedni benne. Valami hiányzott, és folyvást azt kerestem, mi az, ami igazán nekem való. A Táblácskákat 2011 év végéig az állásom mellett készítettem. Vagyis munka után.

Nehéz időszak volt, mert ráadásul a kisfiam is még csak 2 éves volt. Ezt a dupla műszakot sokáig nem lehetett bírni. Számolgattam, hogy ez most megéri vagy nem éri meg így, de az igazság az, hogy annyira tudtam, hogy nekem valami mást kell csinálnom, mégpedig a rajzaimra építve, hogy már akkor váltottam, amikor még a számok nem szóltak a váltás mellett.

De meg kellett lépnem, mert úgy éreztem, hogy ha nem teszem meg, nem tudok tovább indulni. Bár a felmondás csak egy levél megírását jelenti, a vállalkozóvá válás mégsem úgy megy, hogy hopp, felmondok, és aztán ülök egy íróasztalnál, és elkezdek töprengeni, hogy mibe is kellene akkor most fogni. Ez egy folyamat. Rengeteg tanulás és folytonos útkeresés kellett hozzá.

SZO: Vállalkozás indítás a válság kellős közepén? És még sikeres is? Hogyan csináltad?

VR: Az már régebben is kiderült, hogy van valamennyi érzékem a marketinghez. Annak idején gyermekprogramokat szerveztünk a környékünkön, és sikerült több alkalommal is teltházat varázsolni. Sokat olvastam marketingről, üzleti tervezésről, üzleti modellekről, s ezeken kívül pedig hozzáállásról, emberek ismeretéről, kapcsolatépítésről, kommunikációról. 2012 tavaszán elvégeztem Komócsin Lauránál a DIADAL coach képzést, melynek azóta is óriási hasznát veszem az emberi kapcsolatoknál.

A sikert a jó és „beérett” terméknek, illetve a mániákusan tökéletes ügyfélszolgálatnak köszönhetem. A rajzok most egy érett stílust képviselnek, mely ráadásul nagyon kedves és szívet melengető, ezért a megrendelők imádják őket. Ez az egyik kulcs. A másik a marketing, ami szintén mániámmá vált az utóbbi években: a rengeteg képzésért, üzleti könyvért és oktatóanyagért nagyon hálás vagyok. Az elején volt, hogy a bevételek 100%-át marketingre fordítottam – bőven megérte, mert ez egy befektetés, ami hosszú távon nagy eredményeket hoz.

És ami még kellett: a megvalósítás! Ez tette lehetővé, hogy a tanultakat fel is használjam: amit jónak láttam, egyből alkalmaztam is, sokszor „addig nem alszom, amíg” jelleggel.

Csak pozitív dolgokkal foglalkozom. A negatívakat kirekesztem, vagy ha ez egy megoldandó feladat, akkor villámgyorsan kezelem. Mindig a jövőre koncentrálok, nem a múltra – és néha nem a jelenre :) Mindig előre, sosem hátra. De ez nem azt jelenti, hogy úgy teszek, mint egy elszabadult hajóágyú.

Leírom a célokat, és minden nap teszek értük.

Azt, hogy válság van, nem hiszem el. Nincs is, csak annak, aki a negatív dolgokra koncentrál. Ha jó a termék, van rá igény, és a vállalkozás nap mint nap teljesíti a vevők felé közvetített ígéretet, akkor nagy baj nem lehet. Jó termék, jó marketing és pozitív szemlélet!

SZO: Vállalkozóként milyen kihívásokkal szembesülsz nap, mint nap?

VR: Ami leginkább kihívást jelent, hogy a növekvő mennyiségek ellenére fenntartsam a Táblácska személyes jellegét. Nagyon kell vigyáznom arra, hogy a varázsa megmaradjon, bárhogyan is fejlődik tovább. A mai napig minden egyes levélre személyesen, személyes hangvételben válaszolunk.

Számomra az is kihívás, hogy visszafogjam a kreativitásom: az új termékek bevezetését gondosan meg kell tervezni, és ehhez néha lassítani kell.

Kihívás még az is, hogy a Táblácska mögött egy komoly rendszer szíve dobog, és ezt folyamatosan fejleszteni kell, hogy mindig minden megrendelőnk elégedett legyen: hiba itt nem megengedett, hiszen mindenkinek egyedi darab készül.

És persze nem kis feladat az esetenként két (!) A4-es oldal leírást egy 15 x 10 centiméteres felületre rajzba átfordítani, ez igen embert próbáló.

SZO: Mikor volt az a pillanat, amikor azt érezted: most vagy soha! Bővülünk!

VR: Van egy könyv, „Az Adakozó”. Ebben szerepel az, hogy csakis belül, a fejben dől el, hogy hová szeretnénk eljutni, és mekkorává szeretnénk válni. Az én döntésem is egyszerű volt: eldöntöttem!

Tovább kell lépni, és minél több emberhez kell eljuttatni az örömszerzésnek ezt a formáját.

De ha elemeznem kell: 2011 Karácsonyán a rendeléseket november elején le kellett állítanom, vagyis „megtelt”. Ugyanez történt 2012-ben is: november 10 . volt az utolsó rendelési nap. Idén ezt nem szeretném: fel kellett készüljek arra, hogy egyre többen rendelnek, és ezeket a kéréseket teljesítenem kell!

Mert milyen dolog az, hogy valaki nem kérhet Táblácskát?

SZO: Hogyan őrzöd meg a lelkesedésedet a napi 15.-ik Táblácska rajzolása után is, amikor tudod: még legalább 20-at kell megrajzolnod?

VR: A lelkesedés bármennyi darabnál megmarad, ha már elkezdtem a rajzolást. Csak el kell kezdeni, a többi jön magától. Nem szokott holtpont lenni. Ugyanakkor igyekszem kevés „marathoni” napot tartani, mert amikor összegyűlik, akkor túlságosan is munkahely szaga lesz a dolognak – miközben ez egy nagyon pozitív, engem is feltöltő tevékenység.

SZO: Hogyan lehet a munkaidő 10 órájában kreatív az ember? Mi a titkod?

VR: A titok igen egyszerű: ha az ember a helyén van, vagyis azt csinálja, amit igazán szeret, akkor a kreativitás rutinná válik. Egyszerűen jön, és működik.

A rajzoláshoz teljesen másféle kreativitás szükséges, mint például a reklámszövegek írásához vagy a honlap szerkesztéséhez. Úgy állítom össze a napomat, hogy mindenféle típusú feladat legyen benne. Mindig van egy napi listám, amiben vannak kötelező feladatok, és vannak olyanok, amik csak ötletek, és ráérnek. Mindig azzal kezdem, ami a legnehezebb, így a többihez már megvan a lendület.

SZO: Hogyan kapcsolsz ki?

VR: A zene kapcsol ki igazán. Zongorázom, gitározom és bendzsózom. Olyan elfoglaltságra van szükségem a kikapcsoláshoz, ami szintén teljesen leköt, és nem hagy az üzleti dolgokon gondolkodni.

A gyerekekkel, amikor játszom, sokkal nehezebb kikapcsolni. De gondoskodom róla, hogy eleget legyek velük, mert vannak dolgok az életben, amik csak egyszer adatnak meg: szeretem látni a gyerekeim fejlődését!

SZO: Hol és hogyan készülnek a Táblácskák?

VR: A Táblácskák nem irodában készülnek, hanem családias környezetben.  Vagyis családias irodában. Mivel a rajzolás bárhol végezhető, így nagyon rugalmasan tudunk dolgozni. Ha jó az idő, a szabadban is rajzolunk. Sőt, nagy tervem az inspiráló kirándulás: elmegyünk például a Tátrába, és fent, a magas hegyeken üldögélve rajzolunk. Azt hiszem, ennél jobb környezetet nem tudok elképzelni!

A Táblácskák mindig kézzel készülnek, előbb a rajz, azután a színezés. Végül gondosan levédjük őket, hogy tartósak legyenek. Az évek során a falapok előkészítése és a befejező lépések rutinná váltak, de nagyon sok kísérletezésre volt szükség, hogy ebből egy igazi, értékes és mutatós ajándéktárgy váljon, ne csak „rajz legyen a fán”.

SZO: Mi volt a legjobb üzleti jellegű tanács, amit életed során kaptál?

VR: A legjobb tanács az volt, hogy ne csak én rajzoljak. Sokáig azt hittem, hogy ezt lehetetlen megoldani. De lehetséges, csak kitartás kell hozzá, valamint meg kellett, hogy legyen a tapasztalat, amit tovább tudok adni. Ha ez a – saját! - tapasztalat nincs meg, akkor a bővülés sem lehet sikeres.

Sokat köszönhetek továbbá Wolf Gábornak, akivel 2012 októberében egy egész napos konzultáción „megreformáltuk” a Táblácskát, és Neked, Orsi, amiért értékes tanácsokkal láttál el a honlappal kapcsolatban.

SZO: Mi volt a „valaha legjobb” ügyfélvisszajelzés, amit kaptál?

VR: Kettőt is mondok. Ami a legjobban esett: „Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy megismerhettem az ajándékozásnak ezt a formáját!” – azt hiszem itt éreztem először igazán, hogy egy nagy cél teljesült, valami újat vittem be a köztudatba.

Ami pedig nagyon kedves az az, hogy már több, gyermekeknek készült Táblácska is kiérdemelte a legnagyobb jutalmat: aznap este a büszke tulajdonos a Táblácskával aludt. :)

dr.Németh Gabriella kérdése a facebook-ról:

Rajzoltál-e már kérés/rendelés nélkül is táblácskát? Ha igen: MIÉRT? És mi volt az elsőn, megvan-e még?

VR: Igen, mégpedig rengeteget! Adakozó szemléletű vagyok, és hiszem, hogy aki ad, az kap is. Természetesen ezt nem számító módon, átlátszó udvarlásként teszem. Ugyanakkor a viszonzást örömmel elfogadom, mert így tartható fent a jó dolgok áramlása.

Amikor valaki, aki számomra igen kedves, valami jót tesz velem, Táblácskával szoktam „jutalmazni”. És előfordul az is igen gyakran, hogy valakit egyszer csak meglepek egy Táblácskával, csak úgy.

A másik, amikor ajándék Táblácskákat adományozunk óvodáknak, például a csoportszobák ajtajára. Azért teszem, mert örömet szeretnék okozni, és a Táblácskával bizony ez igen jól szokott sikerülni. Most tervezem 11 darab MegaTábla (a Táblácska nagytestvére) adományozását egy helyi óvodának, melyeken természetesen, megőrizve a Táblácska személyes jellegét, a gyerekek saját ovisjeleikkel vannak ábrázolva, és mellette a csoportban dolgozó óvónők és dajkák jelennek meg majd.

És van még egy, amikor ajándék a Táblácska: amikor valaki nagyon lelkes, és követi a Táblácska történéseit, hozzászól és láthatóan odavan a rajzokért, ezt mindig észreveszem, és már igen sokszor ajánlottam fel ajándék Táblácskákat ilyenkor, sokszor olyasvalakiknek, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak ezt az ajándékot.

Az első „csak úgy” Táblácska a sok családi és baráti körben ajándékozottak után egy kutyusos Táblácska, amit egy rendelés mellé „pluszban”, meglepetésként küldtem el – nagy sikere volt. Tudtam, hogy az illető kutyamániás, és azt írtam: „Biztosan elfelejtettél a kutyusnak is rendelni egyet – gondoltam, pótolom :)”

2012-ből még említenék egyet: Komócsin Lauráé lett, akinek nagyon sokat köszönhetek, amiért coaching ismeretekkel ruházott fel.

Máthé Fanni kérdése a facebook-ról:

A rajzolásoknál is használod adott esetben a személyiségtípusokat? Hogyan? (vagy "csak" a marketingben?)

VR: A rajzolásnál a személyiségtípusok ott jelennek meg, hogy milyen a leírás, ami alapján rajzolni kell. Van, amikor kisregény, van, amikor pár sor, de volt már két szó is. Ilyenkor a rajzot is ennek megfelelően készítem el egyszerűre vagy bonyolultabbra.

Be tudom sűríteni a kisregényt is a Táblácskára, illetve ki tudom bővíteni a két szót is úgy, hogy az eredmény egy kerek egész legyen.

És igen, végülis mást rajzolok egy pörgősnek, mint egy humánnak, és megint mást egy elemzőnek. És van, amikor pontosan ugyanúgy kell rajzolnom, ahogyan kéri a megrendelő.

Pár példa, ugyanaz a kérés más típusoktól: (felismered, melyik melyik? - ha igen, írd be kommentben!)

Melyik leírás származik a Pörgőstől, melyik az Elemzőtől, melyik a Humántól és melyik az Uralkodótól?

#1. Házikó, kert, kutya, esetleg bicikli.
#2. A házunk nagyon szép, gyönyörű sárga (vagy világos narancs), harmonizál a kerítés színével. A kutyánkat nagyon szeretjük, igazi családtag nálunk. Én általában, ha jó idő van, biciklivel járok, és a kertben szoktam letenni, mert így mindig kéznél van, ha menni kell valahová. A kertben sokféle virág van, imádjuk a színeket és illatokat.
#3. Egy nádtetős parasztház, barna ablakkal (2 db), a kémény a jobb oldalon legyen. A háztól balra a fal mellett legyen egy szálkás szőrű vizsla, fekete-fehér foltos. Játsszon egy piros labdával. Mellette néhány rózsa (sárga), és egy napraforgó. A kép jobb oldalán egy fa árnyékában legyen egy kék kerékpár, ami női vázas.
#4. Valami családi-kerti téma legyen, rátok bízom, mert minden tetszett, amit eddig láttam :)

SZO: Mi a legfontosabb feladata egy vállalkozónak?

VR: A vállalkozó legfontosabb feladata, hogy adjon az embereknek. Adja meg, amire szükségük van. És így a marketing már nem a tukmálásról szól, hanem arról, hogy azon dolgozunk, hogy az általunk adott, kínált termék vagy szolgáltatás minél könnyebben eljuthasson ahhoz, akinek arra szüksége van.

A vállalkozó másik legfontosabb feladata, hogy munkahelyeket teremtsen. Erre írtam én egy hírlevélben, hogy „eddig a kisujjamat adtam, és most már a karomat is akarom adni”. Nálam ez jelenti a sikert és azt, hogy valamit elértem: adok a vásárlóimnak, mégpedig sokat, de adok az alkalmazottaimnak is, akik egy igazán pozitív és egyedi küldetés megvalósításán dolgozhatnak velem együtt.

SZO: Robi, egy utolsó kérdés: Hol és hogyan találhatnak meg Téged azok, akik kedvet kaptak a Táblácskához? Van-e számukra egy klassz ajánlatod?

A megismételhetetlen élményt nyújtó Táblácskák a www.tablacska.hu oldalon tekinthetők meg. Ugyanitt lehet leadni Táblácska megrendelést is. És azok, akik április 30-ig a titkos "Sales Blog" jelszót is beírják Táblácska rendeléskor a rendelési felületen a kupon mezőbe, azok számára a Táblácska mellé egy másik, saját készítésű, igazán extra, "VámosRobis" meglepetés ajándékkal is kedveskedek. 

Robi, köszönöm az interjút és az olvasóknak hozott egyedi ajánlatot! További sok sikert és még többezer mosolygós Táblácska tulajdonost kívánok Neked!

Hozzászólások (7 db)
Máthé Fanni szerint: Nagyon jó volt! És gratulálok a fejlődéshez, csak így tovább! :)

És igen, felismertem. ;)
2013. 04. 25.
Ildikó szerint: Gratulálok Robinak a vállalkozásához és a csodálatos táblácskákhoz. :)
Nagyon szép, igényes művek kerülnek ki a kezei közül! Csak így tovább :)
2013. 04. 25.
dr. Harsányi Edit szerint: Már a Facebookon láttam a Gabiét és olyan édes volt. De nem is gondoltam, hogy erre ekkora igény van. Viszont sokszor megélem, hogy nem tudok mit venni ajándékba. Nagyon jó az ötlet! Minden táblánál mosolyogtam!
2013. 04. 25.
dr.Németh Gabriella szerint: Robi hihetetlenül kreatív, Orsi pedig még mindig a legjobbakat kérdezi a SalesBlog-vendégeitől. Mindkettejük tudását a legjobb szívvel ajánlom másoknak is. A cikket érdeklődve és örömmel olvastam végig, példamutató a VámosRobi-megvalósítás (is) mindannyiunk számára. Köszi Orsi ezt az interjút!
2013. 04. 25.
VBernadett szerint: szuperjó ötletnek tartom.

uralkodó 1, humán 2, elemző 3 , pörgős 4 --- Jó a megoldásom ? :)
2013. 04. 25.
Rónai Balázs szerint: Igen! Mert kell egy ötlet, kell egy idea. Egy olyan irány, olyan tett, amivel többet, jobbat, teljesebbet adhatunk a világhoz. S kell, hogy lássuk a távoli jövőben azt, amit még senki nem lát itt s most, mert még nem látható... S kellenek, akik elindulnak, akik ezt a pionír utat végig járják. Kellenek, akik mernek, bátrak s erősek, hisznek, s hitüket át tudják adni másoknak. Kellenek azok az őrültek, akik felfedezik Amerikát, akik körbeutazzák a Földet, akik alá s fölé szállnak. Kellenek akik keresik a végtelent, a többet, a szebbet...
2013. 04. 26.
erika soos szerint: Köszönjük a tàblàcskànk ma Budapestre èrkezett, ès mégis kaptuk futàrszolgàlattal. Mègegyszer köszönjük a kèszítöknek. Soós Erika ès Fèrje
2015. 06. 09.
Szólj hozzá Te is!
Szeretnél hozzászólásaid mellé avatar ikont? A gravatar.com segítségével 5 perc alatt elkészítheted.

(ne félj, nem jelenik meg az oldalon)
Megjelent!
Akadálymentesített változat
Betűméret növelés:
Tippek neked!
Blog értesítő
Következő tréningek
Sales blog friss
Facebook rajongók