Az asszony, aki lát a fülével - igaz történet!

2012.06.21. | Szombati Orsolya

A mai bejegyzésem rendhagyó lesz.  Nem közvetlenül az értékesítésről szól, és ma nem is hasznos technikát szeretnék tanítani Neked.

A mai poszt erőről szól és bátorságról. Arról, hogy ha igazán szeretnénk valamit, ha valamiben nagyon hiszünk, akkor tényleg semmi nem állhat az utunkba. Meg arról, hogy egy kis figyelmességgel hogyan okozhatsz hatalmas örömöt másoknak.

Nem kitalált sztorit fogok mesélni, hanem igazi, színes-szagos élettörténetet. Amelynek főszereplője Leona,  a háromgyermekes gyömrői anyuka. Aki sokunk előtt lehet példa motivációra, kitartásra, hitre és tenni akarásra.

Fülbevaló pár. Mindkettőn egy-egy mandula alakú, nagy kék szem van.

Olyan, mit te vagy én - vagy mégsem?

Horváthné Dunaveczki Leona első hallásra egy „hétköznapi anyuka”. Családi házban él, boldog házasságban, szeretetben. Három gyermeket nevel: a 7 éves Attilát, az 5 éves Annát és a 2 éves Szilvikét. Hétköznapjaikat a normális emberek rutinjai szerint élik: óvoda, iskola, tanévzáró, családi ünnepek és óvodai-iskolai rendezvények. A kertjükben termelőként krizantémot termesztenek.

Leona saját vállalkozást szeretne: ezen dolgozik most gőzerővel. Saját weblapot készített (saját kezével!), képzi magát, naponta ír blogot, társadalmi szerepet vállal és alkalmanként konferenciákon is előad.

Leonának van egy különös képessége: a világot nem a szemével, hanem a fülével és a testével érzékeli. Leona ugyanis vak.

Megismerkedésünk története

Leonával a májusi Üzletanyu konferencián találkoztam először. Miközben én a színpadon előadtam, a kolléganőim – Judit, Judit és Marcsi – a standunknál tartották a frontot, a pult mögül hallgatták az előadásomat.

Leona a mi pultunk melletti asztalnál kapott magának helyet.

Amikor lejöttem a színpadról, és kicsit sikerült fellélegeznem, odamentem a lányokhoz, akik nem győzték a fülembe súgni: itt mellettünk egy hihetetlen jókedvvel megáldott, őszinte ember ül. Soha nem hallottak még senkit olyan mélyről jövő derűvel kacagni mint őt. És képzeljem el, Leona nem lát, mégis telejegyzetelte a számítógépét előadás közben. Hallották, amint a felolvasó programja (Leona úgy hívja: a "beszélője”) folyamatosan mondja vissza az általa rögzített szöveget.

Leona azonban nem csak résztvevője, hanem előadója is volt ennek a konferenciának. Arról mesélt, hogy háromgyermekes anyukaként hogyan éli a mindennapjait, hogyan jut ideje a családra, a tanulásra, a vállalkozásra. Hogyan küzdi le a hétköznapok afféle akadályait, mint a körömvágás, a mosogatás, a zoknipárósítás, vagy éppen a baba fejéről leesett kis sapka megtalálása.

Leonának az előadása során azt os sikerült megértetnie szerintem mindenkivel, hogy a siker nem szerencse kérdése. (Végre valaki, aki hajlandó ezt velem együtt kántálni!!!!) A siker szerinte is sokkal inkább a tenni akarás, a hit és az elkötelezett, fegyelmezett munka eredménye. Elárultam már Leona blogjának címét? Mi más is lehetne, mint www.sikerul.com?

Sikerül.com – még a címe is szuper!

Boldog üzletasszony csajszi nadrágkosztümben, aki a számítógép előtt, a földön törökülésben ülve elégedetten mosolyog és a kezét a magasba emeli

A konferenciáról hazatérve az első dolgaim között volt, hogy belenéztem Leona blogjába. Illetve csak belenéztem VOLNA, ugyanis egy jó időre ott ragadtam. Nagyon érdekes dolgokat ír, gyakran kényes kérdéseket  feszeget, de én most nem ezeket szeretném megosztani veled. Hanem pár érdekességet, amit vagy Leonától hallottam, vagy Leona által esett le, vagy csak Leona nyitotta rá a szemem arra a dologra, amire eddig nem is gondoltam.

Az első és legfontosabb, hogy megtapasztaltam, milyen az, amikor valaki az apróságoknak is tud örülni! Hogy milyen az, amikor valakinek a kisebb-nagyobb kudarcok sem szegik kedvét és nem tépázzák meg sem a hitét, sem a kitartását, sem a lelkesedését. Ha most nem sikerült sebaj! Majd sikerül máskor! - Ez az Ő hozzáállása.

Leona abban is különbözik másoktól, hogy neki nem kizárólag nagy álmai, hatalmas vágyai vannak, hanem őszintén, igazi kitörő örömmel tudja értékelni a kis eredményeket, az apró pici örömöket is. A leges-leges-legkisebbeket is. Mindenben megtalálja a szépet és a jót, az értelmet, a mögöttes mondanivalót.

Például a blogjában olvastam egy érdekeset, ami a mai napig a fülembe cseng. Valahogy így hangzott:

"Az életnek többről is kell szólnia, mint arról, hogy látunk vagy nem látunk."

Hogy mennyire igaza van, ugye?

Az egyik posztjához kapcsolódó elkeseredett kommentelőt, aki épp a végleges látásvesztés fázisában van ezekkel a szavakkal vígasztalta, bátorította: (idézem)

"...a fene se akarna megtanulni weboldalt működtetni, meg blogot írni, amikor van elég dolgom más is, de hajt egy dolog, hajt a cél, amit látok magam előtt és ez a többi emberek felé való segítő lépés. Hihetetlen, hogy ilyenkor az akadályok egyszerűen átváltoznak megoldható problémákká és álmomban sem gondoltam volna, hogy szorongás nélkül megyek valaha idegen helye egy konferenciára úgy, hogy azt sem tudom, hogy hogy fogok eljutni mosdóba, hogy találom meg a helyem, lesz-e aki segít."

Tedd fel magadnak a kérdést: Te szoktál örülni a kis sikereknek? Vagy elsiklasz mellettük?

Megünnepled magad, ha valami jól sült el? Ha eddig nem tetted, csinálj belőle rendszert! Meglátod! Szárnyra kap az önbizalmad, és csodákra, hatalmas erőfeszítésekre leszel képes!

A nehézségeknél feladod?

Vegyél róla példát! Leona nem adja fel!

El tudod képzelni, hogy egy vak ember számára micsoda eredmény, hogy saját kezűleg épített és működtet honlapot?  (Ez még egy látó ember számára is kihívást jelent!) Szerinted hány óra munkája van benne? Szerintem rettentő sok. Szerinted hányszor hibázott, hányszor nyúlt mellé? Hányszor ütközött nehézségekbe? A nyakam rá, hogy sokszor! De megcsinálta!

Feladta? Nem! Lett honlapja? Igen!

Látod? Ez ilyen egyszerű!

A héten egyébként személyesen találkoztam Leonával. Az Árkádban futottunk össze, az Örs vezér téren. Az 5 éves kislányával, Pancsival érkezett.

Szerintem ez egy nagyon bátor dolog volt a részéről!

Leona elmesélte ugyanis, hogy ez a közös kiruccanás közel sem annyira egyszerű dolog, mint aminek első ránézésre tűnik.

Mert általában azt hiszeik az ember, hogy a kislány vezeti az anyukát. Pedig a valóság épp ennek az ellenkezője: ilyenkor neki még jobban kell figyelnie, bíznia az érzékszerveiben és az emberekben. Mert ilyenkor nem csak magát kell vezetnie, hanem a gyermekét is. És akkor még ott vannak az egyéb „nehezítő” körülmények: a bot, a táska, és sokszor még a szatyrok is.

Egy ember, aki épp átlépi a komfort zónáját. A komfort zóna szimbolikusan egy, a teste köré rajzolt, szaggatott vonallal van ábrázolva

És most jön a Te kérdésed!

És Te bátor vagy? Ki mersz lépni a komfortzónádból? Bízol magadban és az emberekben?

Kihívást okoz, hogy elmenj egy konferenciára, és ismerkedj az emberekkel? Nehezen kezdesz új dolgokba? Kerülöd a konfliktusokat? Félsz a kudarctól és a visszautasítástól? Próbáld meg egyszer, hogy kilépsz a komfortzónádból, és megteszed azt, amitől leginkább félsz!

Ha Leonának sikerült, neked is fog, hidd el! Ebben teljesen biztos vagyok.

Személyes találkozásunknak egyébként az volt az apropója, hogy észrevettem, Leona a konferencia után feliratkozott a tanfolyamunkra. Amint láttam a nevét a feliratkozók között, egyből megjött a bátorságom, hogy megkérdezzem: vállalná-e, hogy átnézi a honlapunkat a vakok szemszögéből is?

Olvasható-e, könnyen kezelhető-e? Könnyű-e rajta eligazodni, navigálni? Egyértelmű-e rajta minden?

Ő örömmel mondott igent. Sőt! Ő volt az, aki a találkozót önzetlenül felajánlotta. Miattam buszozott be Gyömrőről a kislányával, én pedig megint valami újat tanultam tőle.

Megmutatta nekem az ő szemével, az ő fülével a honlapomat – a beszélője az oldal minden sorát felolvasta.

Ahogyan Ő látta...

A tapasztalataimat szeretném most megosztani veled, mert titkon bízom abban, hogy benned is elindul egy olyan gondolat, hogy a honlapodat (már ha van, természetesen) te is könnyen kezelhetővé tedd azok számára, akik csak a fülükkel látják, nem a szemükkel.

#1 Hasábok helyett egyetlen nagyon hosszú oszlop.

A felolvasó ugyanis balról jobbra haladva olvassa fel szép sorban a honlapok szövegét.

Magyarul: ha két vagy három hasábos az oldalad, akkor először a bal oldali hasábot olvassa el fentről lefelé. Mindent. Ezután következik a középső hasáb, majd végül a jobb oldali.

Megpróbálom szemléltetni:

A vakok felolvasója így látja az oldalunkat. A látóknak nyilakkal szemléltettem a hasábokat.

Tehát, ha a feliratkozási funkciók, a fiss blogbejegyzések és a facebook doboz nálad is úgy szerepel, ahogyan nálunk, akkor tudd, hogy a lényegi szövegre – a mi esetünkben mondjuk erre a bejegyzésre - csak azután jut el a látogató, hogy a program felolvasta még a facebook rajongók neveit is.

Ez elég idegesítő, ugye? Pláne, ha több blogbejegyzést is szeretne elolvasni az illető…

Ezért a mi webes csapatunk már dolgozik azon, hogy ezt a két hasábot megcseréljük. A bal oldali lesz a szöveges tartalom, a jobb oldalra pedig átkerül minden feliratkoztató, letöltő és értesítő funkció.

#2 Nagyítható betűméret

Leona említette nekem, hogy vannak olyan emberek is, akik nem teljesen vakok: látnak valamennyit. Sokuk nagyítóval olvas weboldalt, mert a szeme még működik egy kicsit. Náluk például nagyon fontos, hogy a weboldalad betűmérete nagyítható legyen. Illetve célszerű kontrasztos színeket használni. A mi esetünkben a fehér a rikító magentával még oké, viszont a fehér a halványszürkével már nem az.

Egyéb iránt már vannak olyan szoftverek, amelyek automatikusan készítenek a weboldaladból egy akadálymentesített (vagyis dizájnelemek nélküli, fekete alapon sárga betűs) változatot is.

Mi egy ilyen beszerzésén is dolgozunk.

Apropó: a webes csapatunkra, az Across Médiára (www.across.hu) ismét nagyon büszke vagyok! Mikor felhívtam őket a találkozó után, hogy megkérjem őket a módosításokra, kiderült: már voltak egyszer a Vakok Intézetében egy 1 napos tanfolyamon. Itt megtanulták és azonnal ki is próbálták, hogyan kell akadálymentesített weboldalt készíteni. A mienk majdnem teljesen ilyen –  külön kérés nélkül így készítették el nekem 2010-ben. Khm… Ami akadály van rajta (pl. a hasábok) az zömmel miattam van, mert ezekhez én ragaszkodtam, hogy így legyenek. :) De már csak egy rövid ideig…

#3 Fotók és dizájn elemek

Leona elmondta, hogy számukra teljesen természetes, hogy ezeket nem látják. Hatalmasakat kacagott, amikor elmeséltem neki, hogyan néz ki a mi weboldalunk fejléce. Hogy ott vagyok a bal oldalon én is, egy táblát tartok - olyan nagy zöldet, mint amire gyerekkorunkban a tanárok írtak azzal a karcolós-csikorgós krétával. A jobb oldalon meg csini csajok vannak, kiskosztümben. Ők a tábla másik végét fogják. És belerajzoltam a hasábokat is a tenyerébe, hogy értelmezni tudja, hogyan fest ez az egész a "térben". 

"Jé de jópofa!" - ez volt az első reakciója.

Én meg nem győztem visszanyelni a könnyeimet, hogy egy ilyen apró élménynek valaki mennyire tud örvendezni...

Az viszont sokat segíthet a számukra a nem látható, de észlelhető képek megértésében, ha a fotók feltöltésekor a fotónak egyértelmű nevet adsz.

Praktikusan azt, ami szerepel rajta. Ebben az esetben például azt,hogy "láthatosági mellény.jpg"

Láthatósági mellény: rikitó cirtomsárga színben, szürke fényvisszaverő prizmákkal

Mert ezt a felolvasója látja, és felolvassa neki, ő pedig el tudja képzelni. Még profibb lehetsz, ha az „alt+deg” mezőben leírást is adsz a képhez. Ez a honlapodon nem jelenik meg, viszont a felolvasó ezt is fel tudja olvasni. Például: „Rikító sárga mellény fényvisszaverő prizmákkal”.

Ne aggódj azon, hogy ők nem úgy látják a színeket, ahogyan mi. A képzeletük fantasztikus! Hidd el, el, maguk elé tudják idézni.

Próbáld csak ki! Vidd az egeredet a képekre, és nézd meg, mi jelenik meg a szövegdobozban! Na ez az, amit a program felolvas annak, aki a képet nem látja!

#4 pdf, ppt, slideshare, youtube és egyebek

No, a pdf-en kívül ez már igazi kihívást jelent! A pdf-fel nincs gond.

Viszont a slideshare -en elhelyezett prezik a prezentációs diák alatt megjelenítik vázlatosan a diák tartalmát is. És ha kevés szó van a diádon, nem biztos, hogy érteni fogják azt, amit a prezentációddal üzenni szeretnél.

Ha itt hajlandó vagy egy kis plusz munkára, akkor a prezidről készíthetsz egy rövid összefoglalót, amit a honlapodon letölthetővé teszel pdf formátumban. Ha erre nem jut energiád, elég, ha ahelyett hogy például ”Nyomulás nélkül eladás” annyit írsz, hogy: „Üzletanyu konferencia diái” – akkor nem idegesítik magukat, hogy vajon ez mi lehet? Hanem elkönyvelik, ez valami olyasmi, amit ők nem tudnak megnézni.

Youtube videókkal (ami alatt csak zene van) és a mondanivaló képekben jelenik meg, ugyanez a helyzet.

Ebben nekünk is van némi hiányosságunk, nevezetesen a 36 napos tanfolyam 7-es és 8-as leckéjénél. Ami teljes egészében képi elem, zenével. Bár erre azt mondta a Leona széles mosollyal, hogy ha klassz a zene, akkor jöhet ez is! Legfeljebb mulat egy jót. Hihetetlen csaj, nemde? :)

#5 „Szép” linkek

Fontos szempont a beszédes linkek használata az oldaladon. Ezt könnyebb szemléltetni, mint magyarázni, ezért inkább mutatom.

Vastag fém lánc, egymásba fűzött szemekkel. Egyszerű és mutatós.

Ez egy szép, beszédes link: www.facebook.com/salesakademia
Ez viszont nem az: www.valamilyenhonlapcim.hu/index.php?m=155676&do=13662
Ez meg itt megint az: http://sales-akademia.hu/hu/sales-blog

Ugye érthető?

Amikor a felolvasó felolvas egy webcímet, akkor az első és a harmadik weboldal cím esetében egyértelmű, hol jár épp a látogató, és mit talál az oldalon. A középső esetében ez egyáltalán nem az!

Technikai oldalról ezek voltak a legfontosabbak. Persze van még ezer apró dolog, de ha legalább ezekre a nagy dolgokra figyelsz, akkor TE is elmondhatod magadról: egyenlő esélyeket biztosítasz a látó és nem látó látogatóidnak!

A jó példa pedig, mint tudjuk, hajlamos villámgyorsan terjedni. :)

Remélem, a mai rendhagyó bejegyzéssel sikerült ;-) egy olyan világba kalauzolnom téged, amit még nem ismertél.

Mi volt az, ami különösen megérintett vagy elgondolkodtatott ebben az írásban? Kérlek, írd meg kommentben!

Utóirat: Bevallom, nagyon izgulok, mert Leona is olvasni fogja ezt a bejegyzésem. Ebben már a fotókat igyekeztem az Ő szempontjait is figyelembe véve feltenni. Remélem, sikerült.  :)

Ha pedig időd engedi, pillants rá Leona blogjára a www.sikerul.com címen!

És ha tetszett, vagy elgondolkodtatott ez a poszt, ne mulaszd el megnyomni a Tetszik, vagy közismertebb nevén a Lájk gombot! Köszönöm! 

Hozzászólások (20 db)
Ildikó szerint: Szia Orsi!
Ismét egy fantasztikus cikk tőled, köszönöm. :) És le a kalappal Leona előtt! Fantasztikus, amit véghezvitt, mesés.:) Én látóként is több napot, hetet töltöttem a honlap készítéssel. És nem volt egyszerű.

Gratulálok Leonának, hogy ilyen ügyesen véghezvitte, ami a célja volt és követendő példa, ahogy a mostban, a jelenben él és örül minden kis apró dolognak.

Ezek után nem okozhat nehézséget semmi- nekem sem.... Elég csak Leonára gondolni. :)

puszi
2012. 06. 22.
Márton Gabriella szerint: Orsi köszönöm a cikket, nos én is úgy jártam az éjjel mint te "belenéztem" a blogba és ottragadtam. Így kell kihoznunk magunkból a legjobbat:)
2012. 06. 22.
Nagy Krisztina, Vérnyúl szerint: Orsi, ez tanulságos volt.

Leona, ha olvasod a kommenteket, ez Neked szól. Tudom, hogy egyébként is van számtalan ötleted, de azon még nem gondolkoztál, hogy ilyen auditokat csinálj honlaptulajdonosoknak, mint ahogy átnézted Orsi honlapját?
2012. 06. 22.
Melihercsik Jánosné szerint: Nagyon tudom tisztelni az ilyen embereket, mint Leona! Őt a Magánpénzügyi Akadémia rendezvényén láttam - sajnos pont az ő előadása előtt el kellett jönnöm halaszthatatlan kötelezettségem miatt. Nagyon sajnálom, hogy élőben nem hallhattam! Viszont a blogjait feltétlenül olvasni fogom! Köszönöm Nektek!
2012. 06. 22.
Leona szerint: Fantasztikus dolog Orsi nyitottsága és "missziója"

Tudjátok, hogy hány ember az, akiknek még szó van az érdekeiről? 40000 ember. A látássérültek között is van, aki tehetősebb, van aki kevésbé, de ők is szoktak vásárolni, nekik is vannak igényeik. Apró figyelmességekkel ennyi emberhez fordul hozzá az, aki megfogadja azokat a szempontokat, amiről Orsi is írt.

Aki kiszolgáltatottabb, sokkal hálásabb is, ha odafigyelnek szükségeikre. Bár még az internetes vásárlás elterjesztése hátra van, de gondoljunk csak bele, hogy milyen jó lenne, ha valakinek nem kellene embert megfizetni azért, hogy segítsen neki bevásárolni, vagy terhére lenni valakinek azért, hogy elmenjenek együtt áruért.

Amíg a humánoknak kényelmes otthonról rendelni és futártól átvenni, addig ez nekünk sokkal inkább megkönnyíthetné életünket. Pláne, ha mondjuk böngészhetünk egy oldalon a termékek között, mert sajnos sokaknak van erre ideje és ha a termékekről van egy egyszerű leírás, vagy egy űrlap mondjuk, ahol kérdést lehet feltenni egy adott termékkel kapcsolatosan, ami a látványról szól, már az is egy olyan apróság, ami csak figyelmesség kérdése.

Mindenki, aki oda szeretne figyelni az egyenlő esélyű információs hozzáférésre és elfogadna ingyenes apróbb tippeket, akkor szándékomban van az oldalamra feltenni egy gyűjteménybe, illetve indítani fogok egy facebook csoportot, ahol bátran fel lehet tenni kérdéseket.

Orsi nagyon nagy lépést tettél ennek érdekében, de már a "forradalomhoz" több kis vállalkozó anyuka is csatlakozott. Az oldalon hamarosan láthatók és olvashatók lesznek a "figyelmes vállalkozók" link alatt a nevük és tevékenységük.

Ezzel szeretném jutalmazni mindenki nyitottságát, mert ez egy rendkívüli tett számunkra. Több közszolgálati oldal sem elérhető nekünk, pedig azok a köz szolgálatáért vannak. Milyen jó, hogy egy dologra magánemberként is odafigyelhetünk, nem kell várni a "nagyokra"!

Köszönöm ezt a blogbejegyzést Orsi!!!lesz
2012. 06. 22.
Leona szerint: Ja és a képek leírásai szuperek voltak, nagyon jó érzés volt, hogy nem maradtam ki a látványból:)
2012. 06. 22.
Leona szerint: A pontosítás kedvéért annyit el kell mondanom, hogy a weboldalt Vida Áginál nyertem, mármint az elkészítését, de a wordpressben az a jó, hogyha a látványt valaki megcsinálja, utána a tartalmakat már látás nélkül is lehet könnyen szerkeszteni a megfelelő pluginok telepítésével, ennek is Ági utánaolvasott külföldi oldalakon, hogy nekem milyen kiegészítések szükségesek, hogy a beszélő szoftveremmel tudjam kezelni a szerkesztő felületet.

Van egy elv, mely szerint nem kell mindent tudni, de amit csinál az ember, azt jól érdemes csinálni.

Ezért tanulok olyasmiket, amit aztán én saját magam szeretnék megvalósítani, de segítségre biztos, hogy szükségem lesz, de kinek nincs olyan területe, ahol nem kell másik szakembert bevonni nem igaz?
2012. 06. 22.
Kreutz Zsolt szerint: Köszönöm a cikket, az élményt! Orsi, az egész csapat, és Vida Ági: Fantasztikusak vagytok!
Leona, minden tiszteletem! És tuti, hogy SIKERUL! ;)
2012. 06. 22.
Horváth Judit szerint: Leonát jó volt élőben látni/hallani az Üzletanyu konferencián. Hihetetlen erő, pozitív gondolkodás sugárzik róla.
Orsi, köszönöm, hogy így összefoglaltad nekünk látóknak, hogy hogyan is tehetjük apró dolgokká könnyebbé mások életét. Újra sokat tanultam tőled.
Vida Ágiról mindig is tudtam, hogy hihetetlenül segítőkész.
Lányok, le a kalappal előttetek!
2012. 06. 22.
Leona szerint: Kriszta, jól látod, az ötletek tengerében úszok és keresem az első láncszemet, amin elindulva szépen fölfűzöm az összes tevékenységemet, amivel csak foglalkozni tudok és szeretnék. Amit írtál, gondoltam rá, de annyira új ez a szemlélet, ami egyébként évek mulva már közismert trend lesz, hogy biztos nem lenne egyszerű, de végülis melyik dolog lenne egyszerű? Köszönöm, hogy újra a szemem elé hoztad ezt az ötletet.
2012. 06. 22.
Annamari szerint: Orsi, köszönöm itt is, hogy olvashattam Leona történetét! :) Leona, köszönöm, hogy erőt gyűjthettem "belőled", és sok sikert kívánok a további munkádhoz, nagyon szurkolok neked! :)
2012. 06. 22.
Szombati Orsolya szerint: ***********************************************
Sziasztok! Köszönöm a sok lájkot és megosztást, mindig is tudtam, hogy ennek a blognak fantasztikus olvasói vannak!

Képzeljétek! Most mondták a webes fiúk, hogy a hasábcserét meg lehet úgy is oldani, hogy ténylegesen, azaz vizuálisan nem cserélik meg, hanem csak a forráskódban.

Ez lehet iegy hasznos infó nektek is, ha netán a ti weboldalatok is olyan, mint a mienk, vagyis bal oldalon mutatja a feliratkozási és egyéb funkciókat.

Ha a forráskódban meg van cserélve a hasáb a fentiek szerint - vagyis előbb a tartalom, aztán a többi - akkor a nem látók számára is könnyebben kezelhetővé válik az oldal!

Jó érzés, amikor SIKERÜL megoldani valamit. :))))

További szép napot, jó hétvégét Nektek!
*********************************************
2012. 06. 22.
Molnár Júlia szerint: Csodálatra méltó Leona!
Gratulálok és sok sikert kívánok a gyermekei felnevelésében meg a többi tevékenységében.
Üdv. Júlia

2012. 06. 22.
dr. Harsányi Edit szerint: Jó volt olvasni ezt a cikket. Szeretem Orsit, sokat tanultam már eddig is Tőle az elfogadásról.
Leona, pedig ismét eszembe juttatta, hogy milyen is volt pályám elején.
Dolgoztam fogyatékos gyerekek között, idősek otthonában... Már egy ideje "egészségesek" között élek. De az t tudom, hogy a fogyatékkal élők sokkal több szeretet adtak, és hálásabbak voltak mint akik természetesnek veszik, hogy megvan mindenük.
Ami meglepett, hogy azt hittem az én weboldalam olyan kis egyszerű. Sok szöveg, alig kép, és a főszöveggel indul az első hasáb. Már gondolkoztam, hogy haladok a 21. századdal és változtatok rajta. Nos kiderült, hogy nem kell.
Sok időt és ezzel pénzt spóroltatok meg nekem, Köszönöm!!!
Nektek pedig sok sikert és jó együttműködést kívánok. Már eddig is sok eredménye lett!
2012. 06. 22.
Leona szerint: Kedves Edit és mindenki! Az oldalt ezentúl is egy eszköznek érdemes tekinteni és a kialakításával pedig a célcsoport tetszését elnyerni. Tehát, ha valaki úgy érzi, hogy még töb kép kellene, vagy haladnia kellene a korral, vagy bármi ilyesmi, ez természetes.

Nem baj, ha sok a kép, csak bizonyos dolgok megzavarják a beszélő program működését és esetleg ellehetetleníti azt, hogy hozzánk eljusson az információ. Tehát ha valaki úgy érzi, hogy több látvány kellene, akkor ha odafigyel arra, hogy olyan megoldásrendszerrel tegye azt, hogy mi is hozzáférjünk az információkhoz, akkor az teljesen rendben van.

A látvány igenis fontos, a szemet és lelket gyönyörködteti, impulzusokat ad, amit szöveggel nem lehet ugyanúgy átadni. Ilyen lehet egy dal, egy prózával összehasonlítva, teljesen más helyekre ér el a lelkünkben. Nektek itt rengeteg eszközötök van azzal, hogy megfigyelhetitek a látottakat és ezzel is szolgálhattok az olvasók felé.

Miattunk nem kell őket megfosztani ettől, csak odafigyelni szükséges a megfelelő programozásra az oldal szerkesztésénél. Megtisztelő a sok lelkes figyelmes hozzászólás! Én korábban láttam, ezért mertem leírni a fentieket. Nekem a "szövegelés" eszköze adatott, hogy szemléltessek, vagy hangmontázsokat szoktam még készíteni. Mindenki bátran éljen azzal, ami adatott neki.

A hallássérülteknek például kifejezetten a látható része a világnak adja csak az információt, neki aztán készíthetnék bármilyen hanganyagot, ha nem írnám le ugynaazt sehol, akkor őket hagynám ki valamiből, ami értékes.
2012. 06. 23.
Leona szerint: Bocsánatot kérek Edinától, csak véletlenül írtam el a nevét, nem gondoltam, hogy becézem, csak sajnos nem vettem észre, hogy lemaradt a két betű.
2012. 06. 24.
Gyurka Anna szerint: Kedves előttem szólók, kedves Orsi! Nagyon örülök, hogy Lencsi ilyen "forradalmat" indított el. :D Én alig látó vagyok és nekem is sok gondot okoznak a különféle, nem akadálymentesített oldalak. Pedig ez csak egy területe a mi életünknek, emellett még sok mindennel meg kell kűzdenünk. Rengeteg erőt adnak a hozzátok hasonló emberek, akik odafigyelnek a gondjainkra és erejükhöz, tudásukhoz mérten segítenek. Lencsit én nagyjából egy éve ismerem, ugyan személyesen még nem találkoztunk, de minden elismerésem és csodálatom az övé. Sok sikert kívánok nektek, és én is köszönöm a sok segítő szándékot, figyelmességet!
2012. 06. 25.
Pali szerint:
Leona optimizmusát először egy egyetemi évfolyamtársamnál tapasztaltam, sok-sok évvel ezelőtt.

Kornél kerekesszékkel közlekedett. Mivel az emberek nagy része zavarba jött, amikor Kornéllal kapcsolatba került, Kornél humorral próbálta oldani a feszültséget. Pl. amikor egy kiscsoportos nyelvórára az oktató későn vette fel a kulcsot, így a hallgatók egyszerre áramlottak volna be a terembe helyet vadászni, mindenki megállt az ajtóban, és leste, hogy Kornél mikor gurul be az ajtón. "Figyeljetek, srácok! Én már kényelmesen ülök! Menjetek csak, a jó helyek gyorsan fogynak" : )

Szintén az ő tollából olvastam az utazással kapcsolatos élménybeszámolói között a következő gondolatot:

"Nektek nincs szárnyatok.
Mennyire tölti ki a mindennapjaitokat az a gondolat, hogy milyen rossz nektek, hogy nem tudtok repülni? Nekem az egyik lában nem működik, így nem tudok járni. Viszont bárhová elgurulok, anélkül, hogy begurulnék. Ismerem az összes Hilton szálló mozgássérült mosdóját, mivel Európán kívül nincs más lehetőségem a kultúrált higiéniára, de szinte mindenhová eljutottam így is, ahová szerettem volna.

Az a fontos, hogy az adott lehetőségek mellett éljünk teljes életet, nem az, hogy a korlátokon keseregjünk."

2012. 07. 06.
Kricbacher Lajos szerint: Kedves Leona!

Őszintén tisztellek!
Kívánok Neked és a szeretteidnek ,minden létező jót az életben. Kricbacher lajos
2012. 07. 11.
Eszter szerint: Ismerem Leónát, fantasztikus a lelkesedése. Az ő példáján elhatároztam, én is megtanulok honlapot készíteni, szintén látássérült vagyok. Megnéztem a weboldalát, érdekes és jól áttekinthető. Most már elhiszem, hogy képernyőolvasóval "amatőrök" is tudnak profi oldalt építeni.
2014. 03. 10.
Szólj hozzá Te is!
Szeretnél hozzászólásaid mellé avatar ikont? A gravatar.com segítségével 5 perc alatt elkészítheted.

(ne félj, nem jelenik meg az oldalon)
Megjelent!
Akadálymentesített változat
Betűméret növelés:
Tippek neked!
Blog értesítő
Következő tréningek
Sales blog friss
Facebook rajongók